Kertész Emma alkotásai

Mind az mit teremtek, röpke pillanatnyi bensőm villanása, az élet írt érzelmi-hangulati alkotása.

DDL. János és Kertész Emma alkotásai

DDL. János verse

Nincs remény?!

Van ki talán engem szeret?
De még észre nem vettem.
Mindenki mellettem elmegy,
S nem néz szemembe egy sem.
Változtatni?! Hogyan?! Miként?!
Mondják nekem az Igét!
 
Nincs Remény már semmire!
Se munkára, se szerelemre!
Nincs nekem már senkim se,
Ki csak jólétre nevelne.
Elmegyek szépen, csendbe,
Mint ahogy a lemnő naplemente.
 
Nincs Remény már semmire,
Senki nincs ki szeretne!
Árva vagyok Istenem
Elveszett hát mindenem!
Elmegyek hát messzire
Ne jussak eszébe senkinek!
 
Senki nincs ki szeressen?
Vége lesz az életnek!
Elmegyek hát messzire
Ne jussak eszébe senkinek!
Madaraknak röptében,
Embereknek örömében.
Csak majdan egy Angyal legyek,
Mikor földi létem vesztem
Rám csak így emlékezzetek:
 
Volt egy ifjú: lelke ép,
Ki magát nagyon szégyenlé
Lelkét nem is ismerték
Csak a testét neheztelték:
Hogy lehet Istenem e
Testbe most lelket tenned?
 
Ezt sohasem értem meg.
Segíts most Nekem Istenem!
Adj hitet, hogy élhessek,
Még pár évet, egy keveset.
S akkor új testben ébredek,
Kit lányok majd megnéznek.
 
S megmutatnám csak Neked,
Hogy mit ér Nekem szerelmed.
Boldog leszek én Veled,
S élhetünk mi csendesen.
Kérésem csak ennyi lenne!
Talán sokat kérek Ó, Istenem?
 
Kérésem csak ennyi lenne
Vagy hozzád esedezzem,
S magamtól kérjek kegyelmet
Hogy jobb életet élhessek?...
 
DDL.János
2015. december 
 
 

Kertész Emma verse

 

Nincs remény?!

Érzem a versedet,
a fájdalmadat s a vérző szívedet.
Azt hittem nem sajnállak,
de a szememben a könny mint szökő ár támad.
 
Éveket kér eme ember az Úrtól?
Egek!! Hol van az igazság az élet úttól?
Lelkem Angyala figyeljen most Te rád is,
hogy hangodat az Úrhoz vigye, egyenesen a hajlékáig,
bizton meghallván az imádat,
s némi szeretetet adván eme világban.
 
Láss Jani, láss,
mert az életben igen is van áldomás!
A reggeli hajnal szépséges fénye,
a tavaszi éledés csillámló érzése,
egy ember szerető mosolya,
s egy szív kiben ott lesz a lelked otthona.
Egy szerető ölelés melege,
s az életbe vetett hited ereje.
 
Az őszben ne csak az elmúlást figyeld,
hanem a színeket ahogy téged áldani mer.
Itt vagy még köztünk,
éljen benned hát az ösztön!
 Istent keresed?
Akkor odabent kutasd a szeretetet!
Mert minden adott ott bent, hogy tüzet áldjál,
s az élet erejét elvesd mint a csírát.
 
Ott bent van mind,
mint egy rejtett és áldott kincs.
Csak tudnod kéne hol keresd,
s a hitedet és a reményed megleled.
 
Értékes vagy, mint ember, mint lélek,
ezt dalolják ott fent és zeng a mennyi ének.
Én hallom most is, gyere s táncolj vélem te is,
mert nem vagy egyedül eme földön,
lesz ki kezet nyújt és te engedd hogy jöjjön.
 
Nem könnyű leírni néha azt amit érzünk,
de nem lehet nyomorban hagyni a létünk.
Merj álmodni nagyot és hatalmasat,
s talán egyszer a nap is beragyogja a vágyaidat.
Spontán rímelgetek Neked amit érzek,
de nem tudom mi is lesz az amit evvel érek!
 
Csak folynak a szavak, 
mint a csobogó patak,
De ne csak halld, hanem érezd is a lényeget,
hogy amit átadnék azok el ne vesszenek.
Ennyi lészen, mi summázatom lenne,
éledj újra önmagadban a tavaszi kikeletre!
 
Kertész Emma
2015. december


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 6
Tegnapi: 11
Heti: 116
Havi: 520
Össz.: 75 643

Látogatottság növelés
Oldal: Nincs remény?!
Kertész Emma alkotásai - © 2008 - 2024 - emmaversek.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »