Érzelem ékkövének háza,
személyed vászonra festett alkotása.
Szemmel nem látható bensőd árnya
finomanszőtt árnyalatok vára.
Állati ösztönök hajtanak,
Úr érintett mennyek fakadnak,
Eltörik a fájdalom ága,
bimbóba boruló örömök vágya.
Legbelül onnan sarjad mind,
lényünkből kitörő napsütötte kincs.
Ujjászületni képes a halálban,
életre kélve a legelső virágban.
Sanyargató élet sebzett madara,
szorongató jégdermedt szikla fala,
bezárva tartó tested védelmi kapuja,
szíved facsargató kínod dallama.
Örömöt zengő erdő hangja,
nevetést keltető lét harangja,
együtt érző kéz mozzanata,
szeretetet kifejtő szív sugara.
Kertész Emma
2015. szeptember