Szavak nélkül (autizmus)

Kapukon át nézem a világ érthetetlen voltát,
kavargó kusza szél lebbenti őszi fa ágát.
Mit miért, ki kikért, miért és hogyan,
reszkető léptem mindenütt bizonytalan.
 
Vad zörej tépi hallásom, kezem fejemhez kapva,
pedig csak örömteli az, mi gyermekek zsivaja.
Szabályok felmérhetetlen rendszere,
vakító végtelen útvesztőbe veszve.
 
Teszem, mit teszek, ösztönöm követve,
érzéseim döntése által vezérelve.
Nehezen találom helyem, fák erdein,
láp nyelte mély, fény nélküli mezein.
 
Félelemben gubbasztó magányom virága,
magába záró érzelmeim vágyása,
örök rabságra ítélt lelkem lánca,
ki törni nem tudó, szavak nélküli lét világa!

Kertész Emma

2015. szeptember

 

Oldal: Szavak nélkül (autizmus)
Kertész Emma alkotásai - © 2008 - 2024 - emmaversek.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat