Koncertet ad a táj,
felölti rézveretes vörösnarancs palástját.
Cintányér levelek zizzenése,
hegedű szó ágak húrjain szellő zenéje.
Nagybőgő kíséri, mint ég dörgése,
eső cseppek halk csörrenése,
patak hullámzó zongorajátéka,
lehulló levelek kórusának kántálása.
Színpompás nyári szivárvány búcsúztatója,
fák sárga levélflittereit szórja.
rozsdabarna föveny éljenzőn tapsolja,
földes út porán hosszan végig táncolva.
Fonnyadó mező, hervadó virága dalolja,
pihenni készülő utolsó keringőjét húzva.
a Nap ragyogta színpadon, csípős ködös hajnalon,
kutyák dúlta avarkupacon,
vörös lángba boruló fák szegélyezte tavakon.
Természet Anya kezét kitárva,
s kápráztató hárfáján játszva,
muzsikája a Föld szegleteit bejárva,
varázsával a tájat ősszé formálja.
Kertész Emma
2015. október