Azt mondád! “Ismerem-e esendő emberi lét hibáját?”
Mint ezer arcú szivárvány,
színek kavalkádja festő palettáján,
úgy vagyunk teremtve Isten oltárán.
Apró mozaik darabjai alkota létünket,
hibák, s erények vezérlik döntéseinket!
Ember állat mocsokba taszító förtelme,
jóság felemelő mennyei keze,
egomán kielégülés törtetése,
együtt érző humánum lüktetése.
Egyek vagyunk, mint millió tulajdonságok halmaza,
s egyben egyedi, meg nem ismételhető egyedi csoda!
“Bonyolult lélek, egyszerű emberi testben!”,
Szépséges virág eme sivatagi kietlenben.
Esendő lényünk meg nem tagadhatjuk,
magunkat soha mások miatt át nem formálhatjuk,
szerető lelkünk mások felé fordíthatjuk,
hibáival együtt feltételek nélkül is elfogadhatjuk!
Nem lehetünk mások mint amik vagyunk,
felvállalva teljes önnön magunk.
Szívünk kitárva önzetlen szeretetre lelni,
megpróbálva több mint embernek lenni!
Kertész Emma
2015. szeptember